Munka Meghatározás

Az elektromos munka az a munka, amelyet egy feltöltött részecskén végeztek egy elektromos mező. Az elektromos munka egyenlete megegyezik a mechanikai munkával:

Ahol Q a részecske töltése, q az egység töltése, e az elektromos mező, amely egy helyen az a helyen lévő erő, amelyet egy egység ('teszt') töltéssel osztunk, a Fe a coulomb (elektromos) erő, r az elmozdulás és ∙ a dot termék .

A töltésegységenkénti elektromos munkát, amikor elhanyagolható teszt töltést két pont között mozgatunk, a pontok közötti feszültségként határozható meg. A munkát elektrokémiai eszközökkel (elektrokémiai cellák) vagy különböző fémkapocsokkal lehet elvégezni, amelyek elektromotív erőt generálnak.

A termodinamikában a rendszer által elvégzett munkát a rendszer a környezetbe továbbítja, egy olyan mechanizmus révén, amelyen keresztül a rendszer spontán módon képes makroszkopikus erőket gyakorolni a környezetére, ahol ezek az erők és azok külső hatásai mérhetők. A környezetben, a megfelelő passzív kapcsolatok révén az ilyen erők által végzett teljes munka felemelheti a súlyt. Ezenkívül csak az ilyen mechanizmusok révén az energia átjuthat a környezetből a rendszerbe; A fizikában alkalmazott jelzőlapot (bár a kémia az ellenkező jel -egyezményt használja), az ilyen energiaátvitelt a rendszer környezetében végzett negatív munkájának számít.

A külső mért erők és a külső hatások lehetnek elektromágneses, gravitációs vagy nyomás/térfogat vagy más makroszkopikusan mechanikus változók. A termodinamikai munka esetében ezeket a külsőleg mért mennyiségeket pontosan megegyezik a rendszer makroszkopikus belső állapotváltozóinak változásaival vagy hozzájárulásaival, amelyek mindig konjugált párokban fordulnak elő, például a nyomás és a térfogat vagy a mágneses fluxus sűrűség és a mágnesezés.

Egy külső rendszeren keresztül, amely a környezetben fekszik, nem feltétlenül egy termodinamikai rendszer, amelyet a szokásos termodinamikai állapotváltozók szigorúan meghatároznak, különben az anyag átadásakor azt mondhatjuk, hogy a munkát termodinamikai rendszeren végezzük. Az ilyen környezetben meghatározott munkák egy része mechanizmussal rendelkezik, akárcsak a rendszer által a rendszer által meghatározott termodinamikai munkákhoz, míg az ilyen környezet többi része a termodinamikai rendszer számára megjelenik, nem pedig a termodinamikai munka negatív mennyiségének megfelelően. Ez inkább, hanem inkább, ahogy a hő átkerült rá. A Joule lapátkeverõ kísérletei példát mutatnak, amely szemlélteti az izokorikus (vagy állandó térfogatú) mechanikai munka fogalmát, ebben az esetben néha tengelymunkának nevezve. Az ilyen munka nem az itt meghatározott termodinamikai munka, mivel súrlódáson keresztül, a termodinamikai rendszerben és a felületén működik, és nem működik olyan makroszkopikus erőkön keresztül, amelyeket a rendszer spontán módon gyakorolhat a környezetére, az állapotváltozók által leírhatók, amelyeket az állapotváltozók leírhatnak. - A környezet által meghatározott munka nem mechanikus lehet. Példa erre a joule fűtés, mert súrlódáson keresztül fordul elő, amikor az elektromos áram áthalad a termodinamikai rendszeren. Ha izokorikusan végzik el, és nem számít, az ilyen energiaátvitelt hőátadásnak tekintik az érdeklődő rendszerbe.

A termodinamikai munka a fizikai munka fogalmának speciális változata. Az SI mérési rendszerben a munkát a Joules (J) -ben mérik. A munka elvégzésének üteme a teljesítmény.

“Work (Physics).” Wikipedia, Wikimedia Foundation, 13 Apr. 2020, en.wikipedia.org/wiki/Work_(physics).

“Work (Electrical).” Wikipedia, Wikimedia Foundation, 19 Feb. 2020, en.wikipedia.org/wiki/Work_(electrical).

“Work (Thermodynamics).” Wikipedia, Wikimedia Foundation, 23 Mar. 2020, en.wikipedia.org/wiki/Work_(thermodynamics).